- Magamról
   - Életút
   - Családom
   - Fényképtár
   - Kapcsolat
   - Nyílt titkok
   - Cikkek

   - Egyházunk

Az Északpesti Református Egyházmegye Bírósága

Ügyiratszám; 1/2005/30


Az Északpesti Református Egyházmegye Bírósága, a Vácon 2003 augusztus 29-én, szeptember 5-én, szeptember 6-án és szeptember 26-án megtartott nyilvános tárgyaláson Dr. Kiss Attila ügyvéd (1137 Budapest, Szent István krt. 18.) által képviselt Dr. Nagy Károly panaszlott elleni fegyelmi .ügyben 2005. szeptember 26. napján, Vácott meghozta és szeptember 27. napján nyilvánosan kihirdette az


Északpesti Református Egyházmegye


nevében a következõ:


H a t á r o z a t

 

Az egyházmegyei bíróság megállapítja, hogy

Dr. Nagy Károly lelkipásztor, aki Aranyosgerenden, 1951. február 1-én született, édesanyja neve Bartha Jolán, szig. száma 198365 DA, 2600 Gödöllõi,

alatti lakos elkövette az Egyházi törvénykezésekrõl szóló 2000. évi I. törvény 30. §-ának

b), d), e) és h) pontjában megjelölt fegyelmi vétségeket, ezért õt az egyházmegyei bíróság fõbüntetésül

áthelyezés vezetõ állásból beosztott állásba,

mellékbüntetésül

a jobb javadalmazású állásra, vagy magasabb egyházi tisztségre való választhatóság körébõl 2 évre kizárja.

Kötelezi továbbá az egyházmegyei bíróság panaszlottat, hogy az eljárás során felmerült 115.620,- Ft, azaz száztizenötezer-hatszázhúsz forint költséget fizessen meg, a jogerõre emelkedéstõl számított tizenöt napon belül az egyházmegye 11705008-22506580 számú egyszámlájára.

A bíróság a fegyelmi határozat jogerõs elbírásáig a panaszlottat lelkészí tisztségébõl továbbra is felfüggeszti.

Jelen határozat ellen az egyházmegyei jogtanácsos, a panaszlott és akire a határozat rendelkezést tartalmaz fellebbezéssel élhet, melyet az átvételtõl számított 15 napon belül az Egyházkerületi Bíróságnak címezve, az Egyházmegyei Bírósághoz kell beadni (2600 Vác, Dózsa Gy. út 54.).


I n d o k o l á s

 

Panaszlott ellen az Északpesti Református Egyházmegye esperese, és Mészáros Balázs gödöllõi egyházközség tagja tett feljelentést, mely feljelentéseket a Bíróság egyesített, és mely feljelentések alapján az
egyházmegyei bíróság a fe1jelenmtésekben foglaltakra figyelemmel panaszlottat azonnali hatállyal lelkészi tisztségébõl felfüggesztette.


Panaszlott e határozat ellen fellebbezéssel élt. Az egyházkerületi bíróság a fellebbezésnek nem adott helyt, a rendelkezésre álló iratok alapján megalapozottnak találta az egyházmegyei bíróság döntését.

Az egyházmegye esperese panaszlottal szemben azért kezdeményezett eljárást, mert a panaszlott a Gödöllõi Hírek címû újság 2005. június 10-i számának 9. oldalán megjelent "Kegyeletsértés vágy lejárató kampány?" címû cikkben egyebek mellett a következõket nyilatkozta: ".. a Református Líceum jogtalanul jutott kiegészítõ állami normatívához."

Ezzel panaszlott arra utalt, hogy az egyházi intézmény és a fokozott egyházi hatóságok nem végezték kellõ alapossággal feladataikat, és ezzel lehetõvé tették, hogy a Líceum a kiegészítõ állami támogatást jogalap nélkül felvegye.



A feljelentések alapján az egyházmegyei bíróság elnöksége felkérte az egyházmegye jogtanácsosát elõzetes eljárás lefolytatására, melynek alapján az egyházmegye jogtanácsosa megállapította, hogy a fegyelmi vétség elkövetésének gyanúját és kezdeményezte a fegyelmi eljárás lefolytatását.

Az egyházmegyei közgyûlés megbízta továbbá S. Bulcsú és M. Gábor lelkipásztorokat azzal, hogy végezzenek vizsgálatot az egyházközségnél, különös tekintettel arra, hogy az egyházközség presbiterei többen az egyházmegye valamennyi lelkészének és gondnokának körlevelet küldött, mely arról szól, hogy a Gödöllõi gyülekezetben súlyos gondok vannak.



Az elsõ érdemi bírósági tárgyaláson megjelent sajtó képviselõjének panaszlott olyan nyilatkozatot tett, miszerint az egyház felsõbb hatósági körökben már döntöttek az ügyében, készüljön fel a legsúlyosabbra. Ez hivatalvesztést jelent, vagyis azt, hogy Magyarországon többet nem tölthet be református lelkészi tisztséget. Panaszlott ezen nyilatkozata alapján a cikk 2005. augusztus 31-én jelent meg.
Panaszlott a következõ bírósági tárgyaláson elismerte, hogy az újságírónak ilyen nyilatkozatot tett, a cikk
valósan tartalmazza kijelentését.
Panaszlott ugyancsak az eljárás hatálya alatt a Napkelte c. mûsorban 2005. szeptember 3. napján szintén megismételte korábbi kijelentését, mely kijelentés miatt a fegyelmi eljárás megindult, miszerint a Líceum, mint egyházi iskola jogtalanul vette a kiegészítõ állami támogatást.
A lefolytatott bizonyítási eljárás alapján az egyházmegyei bíróság az alábbi tényállást állapította meg:

Panaszlottat 1993. decemberében választotta meg a Gödöllõi Református Egyházközség lelkészi szolgálatra. Lelkészi szolgálatának igeszolgá1ati részével kapcsolatban munkája ellen kifogás nem volt megállapítható. Itt jegyzi meg a bíróság, hogy e vonatkozásban nem fogadta e1 S. Bulcsú tanú nyilatkozatát; ugyanis az egyházközség tagjai valójában nem észlelték, hogy az egyházközség presbitériumán belül milyen feszültségek uralkodnak, és ténylegesen az sem nyert bizonyítást, hogy panaszlott szolgálati ideje alatt az egyházközség taglétszáma csökkent volna. Panaszlott kiemelkedõ munkát végzett az ökumenikus szolgálat területén is.
E munkáját azonban teljes egészében lerontotta azzal, hogy a presbitériumban uralkodó konfliktust nem tudta lelkészhez méltóan kezelni.
A bíróság megállapította, hogy az egyházközségben két alapítvány mûködik a Gödöllõi Református Líceum Alapítvány és a Gödöllõi Református Egyházi Alapítvány. Mindkettõ abból a célból alapíttatott, hogy részben a gödöllõi Református líceum mûködését segítse, részben pedig az egyházi építkezéseket az egyháznál jobb anyagi lehetõségekkel valósítsa meg.
A két egyházi alapítvány kuratóriumainak tagjai kizárólag az egyházközség tisztségviselõibõl állnak és hetven-nyolcvan százalékban azonos személyek. Az építkezéshez az alapítványok vagyonuk nagy részét az egyházközségtõl kapták adományként.
Az alapítványok mellett az egyházközségen belül mûködik még a Líceum, mint hat osztályos gimnázium. Az alapítványok, a Líceum, az egyházközség temploma, irodái, egy ingatlanon vannak. Ugyanezen az ingatlanon történtek az építkezések is. Az építkezések során három utcai üzlethelyiség, valamint két emeleten lévõ üzlet- és irodahelyiség is létesült. Az alapítványok által létesített ingatlanok könyvelés szerint az alapítványok tulajdonába kerültek, továbbá a Líceum tulajdonába került - könyv szerint - az általa használt épületrész.
Az alapítványok az egyházi alapítvány a tulajdonában lévõ épületrészek többségét bérbeadás útján hasznosítja, és a befolyt bérleti díjból fedezte a további építkezéseket, valamint támogatta az egyházközség felújítási munkáit.



Az is megállapítható volt, hogy az egyházközeg nem járt el kellõ gondossággal az általa létrehozott alapítványok mûködésével kapcsolatosan. Az egyszemélyi alapító egyházközség lelkészének észlelni kellett volna, hogy az Egyházi Alapítvány az Integral-Trade Kft-nek 60-70 %-os kedvezménnyel adta bérbe a 110 m2 alapterületû helyiséget, ennyivel olcsóbban, mint a másik két helyiséget további bérlõknek, ezt meg kellett volna kifogásolnia és amennyiben az Alapítvány kuratóriuma továbbra is fenntartja álláspontját, és nem emeli fel a bérleti díjat az Integral-Trade Kft-nek, úgy a kuratóriumot vissza kellett volna hívni és az egyházközségnek új kurátorokat kinevezni. Amennyiben ugyanis a kuratórium a vagyont megfelelõen kezeli az alapítványi céljait betölteni nem tudja.


A bíróság megállapította azt is, hogy az Egyházi Alapítvány az Integral-Trade Kft-vel olyan bérleti szerzõdést kõzött, miszerint a bérlõ szerencsejáték termék forgalmazására is jogosult. A bérleti szerzõdésben szerepel ugyan hogy a bérlõ ingatlanközvetítõ és ügyvédi irodát is mûködtet, az ügyvédi iroda mûködéséhez azonban önálló bérleti szerzõdés szükséges, a bérleti szerzõdés pedig albérletbe adást nem engedélyez. Az eljárás során megállapítást nyert az is, hogy az egyházi ingatlan épületében - mely épület egy részét az egyházi Alapítvány hasznosíthatja - mûködõ hírlapárusnál Playboy és ehhez hasonló újságok árusítása történt. A Kft-vel az elsõ bérleti szerzõdés az építés idõszaka alatt történt 5 éves idõszakra igen alacsony, a környékbeli helyiségek bérleténél jóval alacsonyabb díjfizetés mellett. Ennek lejártát követõen 2004-ben - anélkül hogy az alapítvány ezt meghirdette volna - további 10 évre igen kedvezményes díjjal (a másik két helyiség bérlõinél közel 70 %-kal kevesebb m2 áron) adta ki bérbe a korábbi bérlõnek. E bérleti szerzõdést az egyházközség presbitériuma megtárgyalta, de a bérleti díj összegérõl információt nem kaptak, ennek ellenére a presbitérium mégsem kifogásolta azt. Az Integral-Trade Kft-vel
kapcsolatos szerzõdés a bíróság álláspontja szerint felbontható, figyelemmel arra, hogy a bérlõ a szerzõdésben foglaltakat nem tartotta be, ezért az egyházközség akkor jár el, ha a területet meghirdeti és a legjobb ajánlatot tevõnek adja bérbe.
E bérleti szerzõdés azért is érdemel igen nagy figyelmet, mert az Integral-Trade 'Kft tulajdonosa 90 %-ban ' Mészáros Balázs egyháztag, jelen eljárás panaszosa, 10 %-ban pedig felesége, aki ügyvédi irodát tart fenn a bérelt helyiség egy részében. A hírlapárú boltban, ahol szerencsejáték-terméket és Pléboy lapot, más hasonló terméket, DVD-t árulnak, az eladó Mészáros Balázs anyósa. A bérbeadó alapítvány kuratóriumában pedig ott található Mészáros György presbiter, aki egyébként a Líceumi alapítvány elnöke.
Megállapítható tehát az egész Mészáros család anyagi összefonodása az alapítványokkal, mely összefonódást a jövõben az egyházközségnek meg kell szüntetnie, hiszen nem megengedhetõ, hogy bárkinek is a szolgálatból végzett presbiteri munkájával kapcsolatban még csak a látszata is felmerüljön, hogy abból bárminemû anyagi haszna is származik akár magának, akár családjának.



Az egyházközség az alapítványok közötti vitás helyzetre figyelemmel a presbitérium úgy határozott, hogy külsõ könyvvizsgáló segítségét kérik. ….. A vizsgálatot így Derzsi György végezte, aki jelentésében felhívta a felhasználók figyelmét arra, hogy nem könyvvizsgálatot, csupán átvilágítást végzett.



Az eljárás alatt nem volt kideríthetõ, hogy a panaszlottat milyen szándékok vezették a fenti tettei megvalósításában, miért tett olyan nyilatkozatokat világi sajtó és média képviselõinek, amellyel a saját egyházközség eintézményét, a fokozatos egyházi hatóságokat súlyosan megsértette, mely kijelentések nem csak arra voltak alkalmasak, hogy a magyar Református Egyházat lejárassák a nagy nyilvánosság elõtt tett hanis vádaskodással, hanem arra is alkalmasak voltak, hogy esetleg az egyházközség Líceumának sok sok tízmillió forintos kárt is okozzon.
Nem fogadta el a bíróság panaszlott azon védekezését, hogy valamennyi nyilatkozatát csak egyházi vagyon védelmében tette, ugyanís a magatartása ezzel éppen ellentétes volt, hiszen ha bármilyen kisebb szabálytalanságot is elkövetett volna a Líceum és erre az APEH figyelmét is felhívom, akkor nagyobb az esély arra, hogy további vizsgálatokra kerül sor.

Panaszlott terhére súlyosító_körülményként értékelte a bíróság, hogy amikor az eljárás megindult ellene és tisztségébõl felfüggesztésre került, 2005. június 29-én nyilatkozata alapján a Népszabadságban ismételten egy cikk jelent meg, melyben újból a kiegészítõ normatív támogatás jogtalan felvételére hivatkozott.

Súlyosító körülményként értékelte a bíróság, hogy a panaszlott az eljárás során mindvégig tagadta az ellene felhozott vádakat, mindvégig állította a szakértõi vélemények ellenére is, hogy az egyház általa alapított Líceum nem egyházi iskola és ezért jogtalanul vette fel a kiegészítõ normatív támogatást, és annak sem adta magyarázatát, hogy az eljárás során miért tette ismételten az egyház ellen súlyosan sértõ, azt lejártó nyilatkozatokat.



A panaszlott a tárgyalások teljes idõszakában állította, hogy az újságoknak tett nyilatkozata valós tartalmú mindehezz hozzá kell tenni, hogy panaszlott a tárgyalásokon bizonyságot tett bölcsességérõl….

A panaszlott magatartása azért is kiemelkedõen súlyos, mert a mai egyházi intézmény-ellenes gyakorlat idõszakában még inkább félõ, hogy az egyházi intézmények a korábban kapott támogatásokat fokozatosan elvesztík. Mindehhez a panaszlott kellõ táptalaj ad a döntésre jogosult szerveknek.
Az eljárás során meghallgatott tanúk nyilatkozatából az megállapítható volt , hogy a panaszlott egyházi igei szolgálatát és az egyéni lelkigondozást megfelelõen látta el….
A súlyosító és az enyhítõ körülményekre figyelemmel a bíróság nem találta teljesíthetõnek az egyházmegyei jogtanácsos által indítványozott hivatalvesztés fegyelmi büntetés kiszabását, a panaszlott által elkövetett fegyelmi vétséggel a rendelkezõ részben leírt büntetést találta arányban állónak.
Az egyházmegyei bíróság az Egyházi törvénykezésrõl szóló 2000. évi I. tv. 30. §-nak b), d), e), és h) pontjaiba ütközõ fegyelmi vétségek elkövetését állapította meg.
és ezért panaszlottal szemben ugyanezen jogszabály 32. § (1) bek. g) pontjában megjelölt fõbüntetést, valamint a (2) bek. a) pontjában megjelölt mellékbüntetést alkalmazta.
A felfüggesztés hatályban fenntartása a tv. 80. § (1) bekezdés b) pontján, a költségek viselése a tv. 51. § (5) bekezdésén alapszik,

Megjegyzi még a biróság, hogy az egyház által létrehozott mindkét Alapítvány teljes kuratóriumát vissza kell hívni, és helyettük olyan kuratóriumi tagokat, elnököt kinevezni akik tekintetében még csak a látszata sem hozható fel az anyagi érdekeltségnek. Mindezt a közhasznú nyilvántartásba felvett civil szervezeteket szabályozó 1997. évi CLVI. Tv. egyértelmû szabályozza, s tiltja, hogy összefonódás legyen a kurátorok egymás valamint a kuratórium és az alapító között.
Úgyszintén külsõ, és pártatlan szakember igénybevételével szükséges az Egyház, és az általa létrehozott alapítványok közötti, jelenleg igen szövevényes, vagyoni összefonódott állapot jogszerû tisztázása.


Vác, 2005. szeptember 27.

 

dr. Vallyon Zsolt sk

az eljáró tanács tagja

dr. Hardy F. Gábor sk

az eljáró tanács elnöke

Nagy Gábor sk

az eljáró tanács tagja